Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Nápoly képes leírás - Nápoly.tlap.hu
részletek »

Nápoly - Nápoly.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: napoly.tlap.hu » Nápoly
Keresés
Találatok száma - 5 db
A Vezúv

A Vezúv

Nápoly, 1944 kora tavasza - a háború borzalmai és a Vezúv kitörése közben érdekes és fantasztikus szerelem szövődik Serge Longereau francia katonatiszt és Silvia, a gyönyörű olasz lány között. A mű a szerelem és a kötelesség csatája, melyben a kötelesség még a legnagyobb érzelem felett is győzedelmeskedni tud, mert a férfi tudja, hogy az igazi boldogság nem épülhet kötelességünk és jobbik énünk megtagadására. A lélek minden rezdüléséhez értő szerző emlékezetes műve ez a könyv, mely elolvasása után is még hosszú ideig tartó, maradandó élményként él bennünk.

Nápoly - Történelem

Nápoly - Történelem

A várost Parthenopé néven valószínűleg Rodosz szigetéről származó görög tengerészek alapították az i. e. 8. században a mai Castel dell'Ovo) szigetén, valamint a mai Pizzofalcone negyed egy részén. Az i. e. 6. században észak felől az etruszkok, dél felől pedig a a cumae-i görög telepesek támadása következtében Parthenopé városa elnéptelenedett, és lakosai valamivel keletebbre új várost alapítottak Neapolis néven (görög jelentése új város). Az egykori Parthenopét ezek után Palaepolisnak nevezték (görög jelentése régi város). I. e. 327-ben, a szamnisz háborúk során a rómaiak meghódították Neapolis városát is, amely elfogadta Róma feltételeit és civitas foederata lett, így biztosítva volt önállósága a birodalom keretei belül. Az évszázadok során Nápoly a császárok kedvelt üdülőhelye volt. 476-ban a mai Castel dell'Ovo helyén álló villában raboskodott az utolsó nyugat-római császár, Romulus Augustulus, miután megdöntötték hatalmát. A 6. században a város a Bizánci Birodalom uralma alá került, majd 840-ben I. Sergius megalapította a független Nápolyi Hercegséget. 1137-ben a hercegség a normannok kezére került, akik beolvasztották a palermói székhelyű Szicíliai Királyságba. A normann, majd Stauffen-házi szicíliai királyok uralmának a franciaországi Anjou-házból való Anjou Károly herceg vetett véget, aki 1266-ban megszerezte a szicíliai trónt.

Nápoly művészete

Nápoly művészete

Annak ellenére, hogy hosszú időn keresztül Nápoly volt Európa második legnagyobb városa, művészeti szempontból nem hagyott különösen mély nyomot a kontinens kultúrájában. Giorgio Vasari állította, hogy előtte Giotto volt az utolsó, aki a városban alkotott. A művészetek iránti érdeklődés a XVII. század során lendült fel és a század végére, a számos külföldi művésznek köszönhetően, Itália egyik legjelentősebb városa lett. A városban megfordultak többek közt: Caravaggio (Michelangelo Merisi), Paul Brill, Goffredo Wals, François de Nomé, Guido Reni, Matthias Stomer, Diego Velázquez, Pietro Novelli (il Monrealese), Artemisia Gentileschi, Domenichino (Domenico Zampieri), Johann Heinrich Schönfeld, Viviano Codazzi, Giovanni Lanfranco, Charles Mellin, és Giovanni Benedetto Castiglione. A XVII. század első felének meghatározó alakja José de Ribera volt, aki 1616-ban költözött a városba, miután rövid ideig Parmaban, Bolognaban és Rómában alkotott. A nápolyi művészek, Salvator Rosa kivételével, szinte ismeretlenek voltak Európában így műveik hiányoznak a nagy gyűjteményekből. A XVII. század második felének meghatározó alakja Luca Giordano volt, aki szülővárosa mellett, Firenzében, Rómában és Madridban is dolgozott. A nápolyi iskola legkiemelkedőbb alakja Francesco Solimena volt, aki a XVIII. század első felében élt és alkotott a városban.

Nápolyi nyelv

Nápolyi nyelv

A nápolyi nyelv (saját elnevezése lengua napulitana, napulitano, névelővel 'o nnapulitano) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek italo-dalmát csoportjába tartozó nyelv (pontosabban egymáshoz közel álló nyelvjárások összessége) több mint 7 millió beszélővel elsősorban Nápolyban és Dél-Olaszországban (Abruzzo, Basilicata, Calabria, Campania, Molise és Puglia régiókban). Két főbb változata miatt nevezik nápolyi-calabriai nyelvnek is. Régebben nem tartották önálló nyelvnek, hanem csupán az olasz nyelv egyik déli dialektuscsoportjának (nápolyi és campaniai dialektusok); a nyelvészek egy része ma is így beszél róla. Az UNESCO azonban 1998-ban önálló regionális nyelvvé nyilvánította. A toszkán dialektuson alapuló olasz köznyelvvel nem teljesen jó a kölcsönös érthetőség, mivel a nápolyi nyelv néhány lényeges ponton nyelvtanilag is erősen különbözik az olasztól, ilyen például a semlegesnemű főnevek megléte. A nápolyi nyelv nem egységes: számos nyelvjárásra oszlik, ennek ellenére minden nyelvjárás kölcsönösen érthető Nápoly városának nyelvjárásával. Nagy kulturális és történelmi jelentőségű nyelv, számos olasz dal, népdal ezen a nyelven íródott, köztük a világhírű 'O sole mio. Története során a nyelvet jelentős francia, spanyol, illetve normann, de görög és arab hatások is érték, amelyek főként a szókincsben hagytak nyomokat.

Olaszország - Nápoly

Olaszország - Nápoly

Róma és Milánó után az ország harmadik legnagyobb városa. Dél-Olaszország ipari és szellemi központja. Fontos idegenforgalmi központ. Történelme ősidőkre vezet vissza. Első lakói a görög telepesek voltak. A város megőrizte a görögös jellegét annak ellenére, hogy a rómaiak elfoglalták. Főbb látnivalók: A Királyi palota barokk stílusú épület, 200 méter hosszú, homlokzatán nápolyi uralkodók szobrai állnak. Minden gazdagon faragott, aranyozott, túldíszített, így szinte Filippo Lippi és Tizziano festményei elvesznek közöttük. A San Carlo színház nevét meghazudtolva nem is egy színház, hanem Olaszország legnagyobb operaháza. Az Akvárium üvegfalú medencéiben a nápolyi tengeröböl növény és állatvilágát láthatjuk.

Tuti menü